Kép vektorizálása: PNG és JPG SVG-vé
Húzd be a logót vagy a rajzot, és görbékből álló SVG lesz belőle — bármekkorára nagyítható, mégis éles marad. A kép közben végig a te eszközödön marad.
Húzd ide a képet, vagy válassz fájlt
PNG, JPG, WebP, GIF vagy BMP, legfeljebb 16 megapixel. A kép a böngésződben marad — nem töltjük fel sehová.
Mi a különbség a képpont és a vektor között?
Egy PNG vagy JPG rögzített számú képpontból áll. Ha felnagyítod, a böngésző vagy a nyomda csak kitalálni tudja, mi lenne a képpontok között — ezért lesz a felnagyított logó életlen, a széle pedig lépcsős. Egy SVG nem képpontokat tárol, hanem alakzatokat: görbéket és kitöltéseket. Ugyanaz a fájl éles marad névjegykártyán és óriásplakáton is, mert minden méretnél újrarajzolódik.
Ez az eszköz a fordított utat járja be: megkeresi a képen a összefüggő színfoltokat, és körberajzolja őket görbékkel. Előbb a képet leredukáljuk arra a néhány színre, amit megadsz — ez a poszterizálás —, majd a VTracer nevű, nyílt forráskódú motor kirajzolja a foltok határvonalát. Mindkét lépés a böngésződben fut, WebAssembly-n.
Mire jó a gyakorlatban
Logó, ami csak PNG-ben van meg. A tipikus eset: a céglogó egyetlen 300 pixeles PNG-ben él, és most kellene rá pólót nyomni vagy céges táblát csinálni. A vektorizálás visszaadja a nyomdakész formát.
Beszkennelt rajz, aláírás. A fekete-fehér vonalrajz mód a papíron lévő tust keresi meg — a háttér átlátszó marad, így az aláírás rátehető bármilyen dokumentumra.
Vágógép és gravírozás. A fóliavágók és lézergépek vektoros útvonalat várnak; egy raszterképet nem tudnak értelmezni.
Hol vannak a határai
Őszintén: a fényképek nem erre valók. Egy portré vagy egy tájkép több tízezer árnyalatból áll, a vektorizálás pedig ezt néhány lapos színfoltra egyszerűsíti — az eredmény stilizált poszterhatás lesz, nem hűséges másolat, és az SVG könnyen sokszor nagyobb lesz, mint az eredeti JPG. Ezért írjuk ki mindig mindkét fájlméretet, akkor is, ha a mi oldalunk a nagyobb.
Az eszköz erős oldala a lapos, kevés színű grafika: logó, ikon, embléma, térképrészlet, vonalas rajz. Erős JPEG-tömörítés nyomait nem tünteti el — a blokkos szegélyekből néha maga is foltot csinál, ezekre való a foltszűrő. Az elmosódott vagy zajos szélekből pedig soha nem lesz éles görbe: a vektorizáló nem tud olyan információt visszaadni, ami nincs benne a képben.
Gyakori kérdések
Tényleg ingyenes?
Igen. Nincs napi limit, nincs regisztráció, és nincs vízjel az SVG-ben.
Feltöltődik a képem valahová?
Nem. A vektorizálás a böngésződben történik. Csak akkor kerül fel, ha te magad a „Mentés a FileMv-be” gombra kattintasz, hogy linket kapj hozzá.
Mennyi színt érdemes megadni?
Logóhoz általában annyit, ahány szín tényleg van benne — gyakran kettőt vagy hármat. Minden további szín egy újabb réteget tesz az SVG-be, tehát nagyobb fájlt és lassabb futást jelent. Illusztrációhoz 8–16 szokott jó lenni.
Mit tölt le az első futtatásnál?
Egy 147 KB-os vektorizáló motort (VTracer, MIT licenc). Ez egyszeri lépés — utána a gyorsítótárból jön elő, és az eszköz hálózat nélkül is működik.
Szerkeszthetem utána az SVG-t?
Igen. Az eredmény szabványos SVG, amit az Inkscape, az Illustrator, a Figma és az Affinity Designer is megnyit. Minden szín külön útvonal, tehát a rétegek egyesével átszínezhetők vagy törölhetők.
Mekkora képet fogad el?
Legfeljebb 16 megapixelt. Ennél nagyobbnál a körberajzolás már perces nagyságrendű, az SVG pedig kezelhetetlenül nagy lenne — ott érdemesebb előbb lekicsinyíteni a képet.